American dream coming true: Első hét

Sziasztok!
Nincs sok időm írni, mindjárt vacsorázunk, előtte pedig zászlólevonás lesz. Ez egy hagyomány,hogy reggeli előtt felhúzzák, este pedig le. 8-tól reggeli, 13:00-tól ebéd, 18:00-tól vacsora.
Vasárnap reggel 8ra mentünk reggelizni, ami elég kiadós volt: rántotta, fahéjmázos csiga, virsli, sültkrumpli, műzli tejjel, narancslé, sárgadinnye, grapefruit. Reggeli után kiosztották a feladatokat. Engem elküldtek Bogival elmosni pár vödröt meg mosodás kosarat, utána pedig egész nap festettük a faházakat. Sajnos MÉG nem erősségem a festés, így kb több volt rajtam mint a házakon :D
Vacsira hambit kaptunk chipssel. Feltűnt,hogy itt Amerikában minden vagy nagyon hideg vagy nagyon meleg vagy nagyon fűszeres,vagy nagyon csípős, vagy abszolút nincs fűszer...nem ismerik az arany középutat. Minden ebédnél és vacsoránál kapunk limonádét, és a kancsó mindig tele van jégkockákkal. És jégkrémet is mindig kapunk ebéd után. Tegnap vacsi után brownie-t kaptunk. Ma reggel pedig juharszirupos palacsinta volt a reggeli :P Annyira nem voltam elájulva a juharsziruptól. De gondolom csak meg kell szokni...mint minden mást.
Ami a munkát illeti.. egyenlőre nem megeröltető csak sok. Jövőhéten jönnek a gyerekek, addig sok solgunk nem volt, csak takarítottunk. Kivéve vasárnap, amikor festettünk a fiútáborban. Hétfő óta hurcolásznak minket át a Forest Acresbe (a lánytáborba) takarítani a konyhát meg az ebédlőt, ugyanis eddig a fiútáborban aludtunk átmenetileg, a fiúk pedig főztek ránk :P
Ma költöztünk át a lánytáborba. Ezzel is ment el az egész nap,hogy takarítottuk a szállásunkat. A fiútáborban mind a 8an egy szobában aludtunk lányok (magyarok), most pedig ketté vagyunk bontva. Nagyon szép ez a tábor is, csak rossz,hogy a fiúk nincsenek itt. Hosszabb távon kiégek ha csak lányok vesznek körül huzamosabb ideig. A fiúkkal jobban lehet hülyülni :D 3 mérföldre van a fiútábor. Elméletileg kérhetünk biciklit ha át akarunk menni, meg ők is lehet tudnak szerezni kocsit.
Ja a másik dolog..az amerikaiak ÁLLANDÓAN rohannak. Azt hittem ez egy hülye magyar beidegződés,hogy állandóan rohanunk mindenhova, de itt rosszabb a helyzet. Ma speciel ebéd után 10 percet adtak,hogy összecuccoljunk és készen álljunk a költözésre. Annyira nem is lett volna baj, mivel ugye nem pakoltunk ki alapból nagyon,mert tudtuk,hogy nem sokáig leszünk ott. A baj csak az volt, hogy 5 precnyire volt a házunk az ebédlőtől -.- Amióta meg áthurcolnak ide takarítani, minden kaja után kemény 5 percet kaptunk,hogy indulásra készenálljunk. Mire elértünk a házunkhoz az ebédlőből, már hallottuk ahogy a sofőr kiabál utánunk, hogy Hurry up! (Siessetek!) Borzalom.
Holnap elvisznek minket Portlandbe social security numbert csináltatni (TB szám féleség).
De összességében nagyon tetszik minden, a tábor is gyönyörű(van medence mindkét táborban, teniszpálya,kosárpálya, edzőterem,golfpálya, és még nem fedeztük fel teljesen a tábort,főleg a lánytábort), az emberek is nagyon rendesek és segítőkészek, szépen lassan artikulálva beszélnek hozzánk, mintha most tanulnánk angolul beszélni :D És a kaja is nagyon finom és laktató és választékos és bőséges.
Eddig még abszolút nem bántam meg,hogy eljöttem. Sőt. De nem magyarázkodok,hisz úgyis tudjátok :)