· Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomukba eredni. /Walt Disney/
Gondolom most sokakban felmerült a kérdés, hogy miért hoztam létre ezt a blogot? Valószínűleg sok ismerősöm fejében megfordult most az a gondolat, hogy „Ááágííí mi ez a hülyeség már megint tőled?!” :D
De az első kérdésre a válasz: mert MEGYEK AMERIKÁBAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!!!:D:D:D:D:D :’)
De konkrétan 2 +1 oka van, hogy létrehoztam ezt a blogot.
Az egyik ok az, hogy kapcsolatban tudjak valamennyire maradni veletek, és akit érdekel az részletesen el tudja olvasni, hogy éppen mi történt velem azon a héten. Nem tudom milyen internet lehetőségeim lesznek kint az táborban. Bár a legtöbb táborban van net (wifi), mégsem lesz annyi szabadidőm,hogy mindenkinek részletes élménybeszámolót tartsak, és nem is szeretném ezzel vesztegetni az időmet J Úgyhogy majd a szabadnapjaimon szánok 1 órát a blog megírására, és majd facebookon mindig értesíteni foglak titeket,ha frissült a blog.
A másik ok az,hogy én is nagyon sok mindent megtudtam mások blogjaiból, sok hasznos infót, úgyhogy remélhetőleg majd hasznos információkat fogok én is átadni az elkövetkezendő generációnak.
A +1 ok pedig az, hogy sosem lehet tudni, milyen munkát kap az ember a jövőben. Lehet bedugnak a 4 fal közé egy 2X2 méteres irodába ahol éppen pislákolni fog a net, és jó lesz majd vissza flashback-elni (visszaemlékezni) olvasás közben, hogy mik történtek az új világban.
Na kb ennyit az okokról.
Most akkor pár szót arról,hogy hogyan is jutottam el idáig.
Aki ismer, az nagyon jól tudja, hogy megszállottan rajongok az egyenruhásokért (nem mindegyikért,mert pl. a katonai egyenruha, a temetkezési vállalkozók egyenruhája és az FBI egyenruhája sem vonz) valamint Amerikáért is rajongok már kb 7.es korom óta. Argentínával kezdődött, majd jött Chicago, Las Vegas, New York, Nashville és most Boston és Mexico.
Összességében Amerika nagy városai, a soha nem alvó városok, ahol mindig zajlik az élet és ahol a felhők felett is laknak emberek. Különös dolog, hogy mennyire lehet szeretni az ismeretlent. New York: olyan szinten imádom, annak ellenére, hogy még sosem voltam ott, hogy le sem tudom írni. Egy olyan város, ahol sosem unatkozol, ahol nem tudhatod, hogy egyik percről a másikra mi fog történni. Nem tudsz szinte előre tervezni, tetszik ez a bizonytalanság.
Szóval, egyik júniusi reggel, ahogy jöttem vissza Debrecenbe vizsgázni, egyik barátnőmmel ültem a buszon, aki említette,hogy egyik volt évfolyamtársunk megy ki nemsokára Amerikába egy programmal. (a programokról majd később írok) Mindketten kedvet kaptunk hozzá, de nem sokáig foglalkoztunk a dologgal. Legalábbis én nem.
Később, szeptember eleje körül egyik nap történt valami amitől hirtelen eszembe jutott az amerikás program, és más sem kellett hozzá, másnap már fel is kerestem barátnőmet, hogy akkor hogy is van ez az amerikás program? Mert elhatároztam, hogy megyek. És onnantól kezdve nem volt megállás, éjjel-nappal olyan emberek blogjait olvastam akik már voltak kint a ccusával (http://www.ccusa.hu/cc/index.html) és a campleaders-el (http://www.campleaders.com/hu/index)
Azt,hogy végül melyik mellett döntöttünk és a program rövid bemutatását majd egy későbbi blogbejegyzésbe fogom írni, mivel ígyis elég hosszúra sikeredett ez a jegyzet. Remélem volt értelme elindítani ezt a blogot és pár hónap múlva már egy másik kontinensről jelentkezhetek!J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése