Feltételek-árak-dokumentumok

Nos akkor pár szó a programokról, akit érdekel az részletesen elolvashatja a honlapjukat. (http://www.ccusa.hu/cc/index.html)&(http://www.campleaders.com/hu/index)

Szóval mindkét program egyetemistákat közvetít ki amerikai gyerektáborokba dolgozni egész nyárra. Különböző tábor fajták vannak; sima tábor, zsidó tábor, cserkész tábor, sport tábor, privát tábor, művész tábor stb. 9 hetes a munka, ebből jár heti 1 szabadnap. Két kikötése van a programnak, hogy aktív nappali tagozatos egyetemista legyél és társalgási szinten beszélj angolul. A beszédtől kicsit tartok, mivel bár megvan a nyelvvizsgám, mégis már több mint 2 éve nem beszéltem angolul úgyhogy már most el kell kezdenem gyakorolni..

Az árak: van egy 10000Ft regisztrációs díj illetve egy 420 eurós repülőjegy hozzájárulási díj, ami a mostani 280Ft-os árfolyamon 117000 Ft, de az első 200 embernek csak 350 eurót kell fizetnie, ami 98000 Ft.

A részvétel díja tartalmazza:

* retúr repülőjegyet

* egészségbiztosítást 90 napra

* munkavállalási engedéjt, Sevis díjat, vízum ügyintézést

* táborba jutás költségeit

* teljes ellátást és szállást a tábor idejére

* fizetést, 1250 dollár (kb. 250-280.000 Ft)

Emellett még ki kell fizetni a vízumot, ami kb 25000 Ft és egy erkölcsi bizonyítványt (3100Ft), ami igazolja, hogy büntetlen előéletű vagyok (: Sajnos ezt postán kell intézni, nem kell bemenni személyesen a rendőrésgre… L

Emellett még rengeteg papírmunka vár rám, pl index-másolat, angol nyelvű hallgatói jogviszony-igazolás, a háziorvostól egy orvosi igazolás, pontosabban Medical Form, ami igazolja,hogy nem vagyok halott :D és még szükségem lesz 3 angol nyelvű referenciára (ami nem lehet rokontól) stb. És még előttem van 2 vizsgaidősuck.

Mindkét programnál kb ugyanennyit kell fizetni, de talán a ccusa kicsit drágább.

De a legjobb az egészben, hogy munka után maradhat az ember dolgozni még napi plusz 35 dollárért vagy utazhat amerikában 30 napot :P Persze ott már mindent magadnak kell intézni, szállást, kaját stb. A jelentkezési lapon be kell jelölni, hogy mikor szeretnél indulni és mikor akarsz vissza jönni. Szerintem nálam esélyes 2-3 hét utazgatás Amerikában. J)

The very first days

·                                 Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomukba eredni. /Walt Disney/

Gondolom most sokakban felmerült a kérdés, hogy miért hoztam létre ezt a blogot? Valószínűleg sok ismerősöm fejében megfordult most az a gondolat, hogy „Ááágííí mi ez a hülyeség már megint tőled?!” :D
De az első kérdésre a válasz: mert MEGYEK AMERIKÁBAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!!!:D:D:D:D:D :’)
De konkrétan 2 +1 oka van, hogy létrehoztam ezt a blogot.
Az egyik ok az, hogy kapcsolatban tudjak valamennyire maradni veletek, és akit érdekel az részletesen el tudja olvasni, hogy éppen mi történt velem azon a héten. Nem tudom milyen internet lehetőségeim lesznek kint az táborban. Bár a legtöbb táborban van net (wifi), mégsem lesz annyi szabadidőm,hogy mindenkinek részletes élménybeszámolót tartsak, és nem is szeretném ezzel vesztegetni az időmet J Úgyhogy majd a szabadnapjaimon szánok 1 órát a blog megírására, és majd facebookon mindig értesíteni foglak titeket,ha frissült a blog.

A másik ok az,hogy én is nagyon sok mindent megtudtam mások blogjaiból, sok hasznos infót, úgyhogy remélhetőleg majd hasznos információkat fogok én is átadni az elkövetkezendő generációnak.

A +1 ok pedig az, hogy sosem lehet tudni, milyen munkát kap az ember a jövőben. Lehet bedugnak a 4 fal közé egy 2X2 méteres irodába ahol éppen pislákolni fog a net, és jó lesz majd vissza flashback-elni (visszaemlékezni) olvasás közben, hogy mik történtek az új világban.

Na kb ennyit az okokról.
Most akkor pár szót arról,hogy hogyan is jutottam el idáig.

Aki ismer, az nagyon jól tudja, hogy megszállottan rajongok az egyenruhásokért (nem mindegyikért,mert pl. a katonai egyenruha, a temetkezési vállalkozók egyenruhája és az FBI egyenruhája sem vonz) valamint Amerikáért is rajongok már kb 7.es korom óta. Argentínával kezdődött, majd jött Chicago, Las Vegas, New York, Nashville és most Boston és Mexico.
Összességében Amerika nagy városai, a soha nem alvó városok, ahol mindig zajlik az élet és ahol a felhők felett is laknak emberek. Különös dolog, hogy mennyire lehet szeretni az ismeretlent. New York: olyan szinten imádom, annak ellenére, hogy még sosem voltam ott, hogy le sem tudom írni. Egy olyan város, ahol sosem unatkozol, ahol  nem tudhatod, hogy egyik percről a másikra mi fog történni. Nem tudsz szinte előre tervezni, tetszik ez a bizonytalanság.
            Szóval, egyik júniusi reggel, ahogy jöttem vissza Debrecenbe vizsgázni, egyik barátnőmmel ültem a buszon, aki említette,hogy egyik volt évfolyamtársunk megy ki nemsokára Amerikába egy programmal. (a programokról majd később írok) Mindketten kedvet kaptunk hozzá, de nem sokáig foglalkoztunk a dologgal. Legalábbis én nem.
Később, szeptember eleje körül egyik nap történt valami amitől hirtelen eszembe jutott az amerikás program, és más sem kellett hozzá, másnap már fel is kerestem barátnőmet, hogy akkor hogy is van ez az amerikás program? Mert elhatároztam, hogy megyek. És onnantól kezdve nem volt megállás, éjjel-nappal olyan emberek blogjait olvastam akik már voltak kint a ccusával (http://www.ccusa.hu/cc/index.html) és a campleaders-el (http://www.campleaders.com/hu/index)
Azt,hogy végül melyik mellett döntöttünk és a program rövid bemutatását majd egy későbbi blogbejegyzésbe fogom írni, mivel ígyis elég hosszúra sikeredett ez a jegyzet. Remélem volt értelme elindítani ezt a blogot és pár hónap múlva már egy másik kontinensről jelentkezhetek!J